A XXXVI. Goya díjátadó

Fények. Kamerák. Csillogás.

2022. február 18. - A n n a

A 36. Goya díjátadó ünnepség voltaképpen a Goya-díj történelmének a kiteljesedéseként, mintegy annak létrejöttének a csúcspontjaként fogható fel, hiszen az idén megrendezett gála otthonául Valencia városa szolgált. Az a város, ahol annak idején az egyik legkedveltebb, és mindenki számára egyaránt elfogadott filmrendező és forgatókönyvíró, Luis García Berlanga a világra jött.
Az elmúlt egy évben születésének a 100. évfordulóját ünnepelték Spanyolország szerte, így az ún. Berlanga-év Valenciában, a Tudományok és Művészetek Városa nevet viselő épületkomplexum egyik impozáns létesítményében, az 1995 és 2005 között, modern stílusban épült Palau de les Arts Reina Sofía, vagyis a Zsófia Királyné Művészetek Palotájában teljesedett ki, hiszen Berlanga egyike volt azoknak az embereknek, akik kulcsfontosságú szerepet játszottak a Spanyol Filmművészeti és Tudományos Akadémia megalakulásában, s vele együtt a Goya-díj létrejöttében.
Az Akadémia mind a 28 kategóriában állított jelöltet, s a legtöbb nevezést (20), miként díjat is (6), a Fernando León de Araona által rendezett "El buen patrón" (A jó főnök) c. film zsebelhette be. Elnyerte többek között a legjobb filmnek járó díjat – amit egyébként a tavalyi életműdíjas, sokak által kedvelt Ángela Molina színésznő jelenthetett be – olyan alkotások jelölése mellett, mint a Pedro Almodóvar által rendezett "Madres paralelas", vagy a Clara Roquet rendezésében készült "Libertad", és a történelmi eseményekből merítő "Maixabel", Icíar Bollain rendező által. Továbbá rendezője, maga mögé utasítva Almodóvart, megkapta a legjobb rendezőnek járó trófeát, miként a legjobb eredeti forgatókönyvért járó díjat is. Emellett, a hazánkban is jól ismert Javier Bardem vihette haza a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat a filmben nyújtott alakításáért, Julio Blanco szerepéért.

A várakozásokkal ellentétben, Penélope Cruz, a háromszoros Goya-díjas színésznő idén nem lett ugyan díjazott, pedig jelölt volt a legjobb női főszereplőnek járó elismerésre a "Madres paralelas" c. filmben való teljesítményéért, Janis Martínez Moreno szerepéért, ám az ezúttal Blanca Portillót illette a már említett "Maixabel" c. filmben nyújtott szerepért, Maixabel Lasa alakításáért, amihez lehet, hogy nagyban hozzájárult egyetlen jelenet. Érdekesség ugyanis, hogy a film két főszereplője, Blanca Portillo és Luis Tosar – aki szintén jelölt volt Javier Bardem mellett a legjobb férfi főszereplőnek járó díjra – mindaddig nem találkozott, s nem is beszélt egymással, sem a forgatáson, sem azon kívül, míg a közös jelenetükre sor nem került, így az igen nagy érzelmi töltetet adott szinte az egész filmnek, ami még további díjakat is a magáénak tudhat: egyfelől, a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat, ami Urko Olazabalt illette, másfelől, a legjobb feltörekvő, vagy újonnan felfedezett színésznőnek járó díjat, amit a 28 éves María Cerezuela vihetett haza.
A legjobb női mellékszereplőnek egyébként Nora Navast választották a fentebb már említett "Libertad" c. filmben való szerepléséért, míg a legjobb feltörekvő színész Chechu Salgado lett a Javier Cercas regénye alapján készült "Las Leyes de la Frontera" c. filmben történt alakításáért. Ez a film nyerte egyébként a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó elismerést, miként a legjobb sminkért és frizuráért járó díjat is.
Idén egy új díjkategóriában is jutalmaztak, méghozzá az ún. nemzetközi Goya-díj kategóriájában, amit így elsőként az ausztrál származású kétszeres Oscar-, és háromszoros Golden Globe-díjas színésznő, Cate Blanchett vehetett át, aki Pedro Almodóvar legújabb filmjének, a "Manual para señoras de la limpieza" címet viselőnek lesz a főszereplője.
Az életműdíjat (Goya de Honor) pedig, a spanyol filmművészet múltjának és jelenének meghatározó személyisége, a már több, mint 125 filmmel és eljátszott szereppel rendelkező José Sacristán kapta, aki ugyanúgy jelen volt, s támogatta mind az Akadémia, mind pedig a Goya-díj megalakulását. Érdekesség, hogy élete első Goya-díját csak 2013-ban nyerte el, méghozzá a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést tudhatta akkor a magáénak az "El muerto y ser feliz" c. filmnek köszönhetően.
A gála azonban, úgy, ahogyan az korábban is lenni szokott, nemcsak a jelöltekről és a díjazottakról szólt, hanem legalább akkora figyelem irányult a divatra és a csillogásra, mint arra, hogy végül ki, melyik díjat emelheti a magasba a hosszúra nyúló ceremónia során. Csak hogy néhányat említsek: Penélope Cruz egy bájos, nem túl hivalkodó púderrózsaszín, virágokkal hímzett Coco Chanel ruhában állt a vörös szőnyegre, míg férje, az immáron már hatszoros Goya-díj nyertes Javier Bardem egy olasz luxusdivatház, az Ermenegildo Zegna szmokingját viselte, míg Cate Blanchett egy különleges, Giorgo Armani Privé által tervezett ruhában állt a színpadra.